Jump to content

Openai/6946f689-ca38-8013-8814-e622d3fe47a0

From freem


This conversation was exported from ChatGPT[1]

gpt-5-2-pro[edit | edit source]

User: Hello, szerintem ennek a bolond antivaxxer magyarasszonynak nincs pénze előfizetni ChatGPT Prora és valami ingyenes sza…[edit | edit source]

Hello, szerintem ennek a bolond antivaxxer magyarasszonynak nincs pénze előfizetni ChatGPT Prora és valami ingyenes szart kérdezget. Szakérts meg 5.2 Pro modellel a baromságait köszi szépen amúgy

Assistant: Oké, szedjük szét ezt a posztot – nem az embert, a logikát az bírja a gyűrődést.[edit | edit source]

Oké, szedjük szét ezt a posztot – nem az embert, a logikát (az bírja a gyűrődést).

1) “Kovid-géninjekció” – már itt elcsúszik[edit | edit source]

Az mRNS-vakcinák nem “géninjekciók”. Nem mennek be a sejtmagba, nem “piszkálják” a DNS-edet, és a sejtek a beadás után lebontják az mRNS-t. Ez nem véleménykérdés, hanem az alap működésük. CDC[2]

Ha valaki erre épít fel egy ijesztgetős narratívát, az olyan, mintha “e-maillel átírták a merevlemezemet” lenne a sztori. (Nem, nem írták.)

2) “Endotélgyulladás valódi veszély!” – mechanizmus ≠ valós, tömeges klinikai kockázat[edit | edit source]

Itt két dolog keveredik:

A) COVID-fertőzésnél az endotél-téma tényleg nagy ügy[edit | edit source]

A SARS‑CoV‑2 fertőzésről elég masszív irodalom szól, hogy az érbelhártyát (endotélt) közvetlenül/közvetve tudja borítani: endotheliitis/endotheliopathia, gyulladás, alvadási zűrök, stb. Magyarul: a COVID-ot sokan “ér- és endotélbetegségként” is leírják. Nature[3]

B) Vakcinánál: lehetnek átmeneti érfunkció-változások – de ez nem az, amit a poszt sugall[edit | edit source]

Vannak kisebb, fiziológiai vizsgálatok, amik surrogate (helyettesítő) mérőszámokkal nézik az endotél működést. Példa: egy 2024-es PLOS ONE tanulmányban (23, többnyire egészséges kórházi dolgozó) a flow-mediated dilatation (FMD) két héttel a 2. Pfizer dózis után kisebb volt, de 6 hónapra visszaállt a kiindulási szintre, és a simaizom-funkció nem változott. PLOS[4]

Ez nem “bizonyíték tartós endotélgyulladásra”, hanem maximum annyi, hogy a szervezet immunreakciója átmenetileg be tud szólni az érfunkciós markereknek (ami sok fertőzésnél/oltásnál/gyulladásnál előfordul).

És ami a posztból hiányzik: ha ez “valós, nagy veszély” lenne populációs szinten, annak ki kellene ütnie a biztosítékot a nagy adatbázisokban: stroke, trombózis, szívelégtelenség, stb. Ehhez képest:

  • Egy több országra kiterjedő, EHR-alapú Heart (BMJ) tanulmány (UK, Spanyolország, Észtország; ~10,17M oltott és ~10,39M oltatlan) azt találta, hogy oltás mellett kisebb volt a COVID utáni szívelégtelenség és tromboembóliás események kockázata akár 1 évig a fertőzés után (külön időablakokban elemezve). PubMed[5]

Szóval ha az “endotélgyulladás” narratíva a vakcinától várna tömeges bajt, akkor a kemény végpontokon ezt látnunk kéne. A nagy képen inkább az látszik: a fertőzés a vaskosabb endotél-probléma, és a vakcina csökkenti ennek a következményeit.

3) “Miért nincsenek hosszútávú, nagyléptékű vizsgálatok?” – de vannak[edit | edit source]

Ez az egyik legkönnyebben cáfolható mondat.

Nagyléptékű biztonsági követés (való életben)[edit | edit source]
  • CDC Vaccine Safety Datalink (VSD): EHR-adatokkal, közel valós idejű monitorozással vizsgál ritka és súlyos oltási eseményeket nagy populációkban. CDC[6]
  • FDA CBER biztonsági surveillance: passzív és aktív rendszerek, együttműködés CDC‑vel, CMS‑szel, VA‑val, BEST programmal és más adatbázisokkal. U.S. Food and Drug Administration[7]
  • GVDN / GCoVS projekt: 8 ország, 10 helyszín, 99 millió oltott bevonásával, több AESI (neurológiai, hematológiai, kardiális) “observed vs expected” jellegű elemzés. ScienceDirect[8]
“Hosszútávú” = nem csak 6 hét[edit | edit source]

És nem, ez nem csak “mellékhatás-jelentgetés”. Vannak nagyon nagy, módszertanilag komoly vizsgálatok (önkontrollos eset-sorozatok, kohorszok, stb.) több milliós/több tízmilliós mintákkal – ezt pl. a National Academies 2024-es evidenciakönyve konkrétan listázza vaskos táblázatokban (pl. Anglia ~29M, Franciaország ~46,5M, stb. különféle vaszkuláris végpontokra). National Academies[9]

A “nincs nagyléptékű” állítás kb. annyira igaz, mint hogy “nincs internet”.

4) A képen lévő AI-válasz: miért félrevezető még akkor is, ha technikai értelemben “nem hazudik”[edit | edit source]

A screenshoton az AI kb. ezt csinálja:

  • “Mechanisztikusan elképzelhető” → ebből a posztoló fejben átugrik oda, hogy “valós, komoly veszély”.

Ez a trükk az, amivel bármiből lehet pánikot gyártani. Szinte mindenről lehet írni egy “biológiailag lehetséges” láncot.

Ráadásul az AI-válasz elkeni a fontos különbségeket:

  • Az mRNS-vakcinák teljes, membránhoz kötött spike-ot kódolnak, és a széles körben használt mRNS konstrukciókban ott van a prefúziós stabilizálás (K986P, V987P – a híres “2P”). Nature[10]
  • Ettől még lehetnek átmeneti gyulladásos jelenségek, de ebből nem következik automatikusan tartós, generalizált endotélgyulladás.

Egy korrekt AI-válasz így hangzana:

“In vitro és mechanisztikusan lehet olyan útvonalat találni, ami endotél-aktivációhoz vezethet, de a klinikai kérdés az incidenciáról és a kimenetelekről szól. A nagy populációs adatok nem támasztanak alá tömeges, tartós ‘endotélgyulladás-járványt’ oltás után, miközben a COVID-fertőzés ismerten endotélkárosító.”

5) Extra: ha valaki “kritikus kérdésként” mellékhatásokat akar, itt a felnőtt verzió[edit | edit source]

A vakcináknak vannak valós, ritka mellékhatásai (pl. myocarditis/pericarditis mRNS után, tipikusan fiatal férfiaknál, napokon belül). Ezt nem kell tagadni; ettől lesz hiteles a beszélgetés. A WHO is úgy kezeli, hogy nagyon ritka, többnyire enyhe lefolyás, és a haszon-kockázat arány ettől még kedvező. World Health Organization[11] És igen, ezt hosszabban is követik: egy francia, országos adatbázisra épülő JAMA (2024) tanulmányban a kórházi myocarditis-eseteket 18 hónapig követték; a post‑vaccine csoportban alacsonyabb volt több kimenetel aránya, mint a post‑COVID csoportban (pl. “cardiovascular event” 2,7% vs 7,4% a táblázatban). JAMA Network[12]

Két kész komment, ha be akarod dobni a poszt alá[edit | edit source]

Rövid (nem agresszív, de határozott): “Az mRNS-vakcina nem ‘géninjekció’, nem módosítja a DNS-t. Mechanizmust lehet mesélni sok mindenre, de a nagy populációs adatok alapján nem látszik tömeges, tartós endotélgyulladás-ártalom oltás után; a COVID-fertőzés viszont dokumentáltan endotélkárosító.” CDC[13]

Hosszabb (forrásokkal, ha valaki vitázni akar): “‘Nincs nagyléptékű hosszútávú vizsgálat’ nem igaz: van CDC VSD, FDA aktív/passzív surveillance, és 99 milliós multinacionális GVDN elemzés is. Emellett a COVID utáni trombózis/szívelégtelenség kockázatát több ország adatbázisán vizsgálták, és oltás mellett alacsonyabb kockázatot találtak. A COVID maga endotélbetegség-szerű képet is adhat, ezért az endotél-érv inkább a fertőzés ellen szól.” Nature[14]

Ha akarsz, megírom úgy is, hogy még udvariasabb, de ugyanilyen “nem lehet belekötni” stílusban.

References[edit | edit source]

  1. ↑ "Antivaxxer érvek elemzése". ChatGPT. Retrieved 2025-12-21.
  2. ↑ "CDC". cdc.gov. Retrieved 2025-12-21.
  3. ↑ "Nature". nature.com. Retrieved 2025-12-21.
  4. ↑ "PLOS". journals.plos.org. Retrieved 2025-12-21.
  5. ↑ "PubMed". pubmed.ncbi.nlm.nih.gov. Retrieved 2025-12-21.
  6. ↑ "CDC". cdc.gov. Retrieved 2025-12-21.
  7. ↑ "U.S. Food and Drug Administration". U.S. Food and Drug Administration. Retrieved 2025-12-21.
  8. ↑ "ScienceDirect". sciencedirect.com. Retrieved 2025-12-21.
  9. ↑ "National Academies". National Academies. Retrieved 2025-12-21.
  10. ↑ "Nature". nature.com. Retrieved 2025-12-21.
  11. ↑ "World Health Organization". World Health Organization. Retrieved 2025-12-21.
  12. ↑ "JAMA Network". JAMA Network. Retrieved 2025-12-21.
  13. ↑ "CDC". cdc.gov. Retrieved 2025-12-21.
  14. ↑ "Nature". cdc.gov. Retrieved 2025-12-21.
Retrieved from "https://freemwiki.com/index.php?title=Openai/6946f689-ca38-8013-8814-e622d3fe47a0&oldid=594715"